A koldus I. – 21. Meditáció
Kérlek, bocsáss meg
Kedves Uram, olyan szerencsés voltam, hogy találkozhattam tiszta képviselőddel ezen a bolygón. Találkoztam a nagy acaryával, Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivendanta Swami Prabhupadaval. Olyan kedves volt. Mindenre megtanított minket, és én mit tettem? Sem a vele való társulást, sem az üzenetét nem vettem komolyan.
Kedves Uram, Madhusudhana, olyan szerencsés voltam, hogy vallásos családban születtem meg. Mindenkinek azt tanították, hogy szeretettel imádjon és szolgáljon Téged. Azt mondták nekem, hogy Te vagy az élet célja. Azt kérték tőlünk, hogy ajánljunk fel Neked mindent, és adjunk meg Neked minden tiszteletet, és én mit tettem? Nem vettem komolyan a Veled való társulást, és nem értékeltem az üzeneted mélységét.
Kedves Uram, Madhusudhana, olyan szerencsés voltam, hogy nagyon változatos életet éltem. A gettóban nőttem fel, és találkozhattam a gazdagokkal és a vagyonosokkal. Kitűnő lehetőséget kaptam arra, hogy a szenvedést és az illúziót minden oldaláról láthassam, és mit tettem? Nem értékeltem ezt a társulást, és azt az üzenetet sem, amelyet meg kellett volna tanulnom.
Kedves Uram, olyan szerencsés voltam, hogy egészséges testet kaptam. Szolgálhattalak volna vele Téged és képviselőidet húsz órán át naponta, de mit tettem? Nem értékeltem ezeket az áldásokat, és nem használtam a testemet teljesen a szolgálatodban.
Kedves Uram, adtál nekem sok lelki könyvet és kellékeket, és mit tettem? Elolvastam majd félretettem őket. Nem értettem meg teljesen a könyveket, és nem igyekeztem eléggé, hogy belépjek azokba a kedvtelésekbe.
Kedves Uram, Madhusudhana, megengedted nekem, hogy körbe utazzam a világot, sok kultúrát tanulmányozzak, sok különféle országokból származó professzorral találkozzak, és megadhassam nekik a lehetőséget arra, hogy hallják a sanátana dharma üzenetét, amelyet a Te tiszta bhaktád, Srila Prabhupada magyarázott el, de mit tettem? Nem képviseltelek Téged megfelelően, nem értettem meg, hogy Krisna minden siker forrása.
Kedves Uram, küldtél nekem sok csodálatos bhaktát, akiknek élvezhettem a társaságát, és olyan sok mentort is, és én mit teszek? Egyik mentoromat sem fogadom el (mert rendszeresen megsértem őket és dacolok velük), és a vaisnavákkal való társulással járó nagy kegyet sem értékeltem.
Kedves Uram, olyan sok lelket küldtél nekem, hogy segítsenek minden indokot félredobni, hogy miért ne ajánljam ezt az életet Neked. Ezek a tanítványok annyi féle lemondást vállaltak az utasításomra, Érted és a szolgálatodért, és én mit tettem? Nem voltam elég együttérző lelki tanítómester, és a nagy elődeim poros nyomába sem értem.
Kedves Uram, Madhusudhana, Te vagy Madhu démon elpusztítója. Ez a démon oly hatalmas volt, azonban Számodra nem jelentett nehézséget végezni vele. Uram, olyan elmém van, amelyben egy aktív démon lakozik. Ez a démon az általad már megölt nagy ráksasza démonokhoz képest egy kisgyermek.
Kedves Uram, koldus vagyok, nincs kihez fordulnom, csak Hozzád. Minden társulást és lehetőséget kézpénznek vettem. Indokolatlan kegyed nélkül vége az életemnek. Én, Bhakti-Tirtha, felkiáltok, s arra kérlek, hogy öld meg ezt az elmémben lakozó démont, s tedd számomra lehetővé, hogy a tudatomat teljesen a lábaidra rögzíthessem. Alázatosan kérem ezt Tőled, azonban ha nem kapom meg az áldásaidat, hogyan is maradhatok továbbra is ebben a testben?
Kérlek, Uram, jelenj meg teljes valódban az elmémben, és sose távozz onnan. Bocsánatért esedezem. Az a kétségbeesett koldus vagyok, aki türelmetlenül várok arra, hogy megszabadíts engem és mindig velem légy.
